Barion Pixel

GMO, a mesterséges rossz?

Csak három betű, de állítólag nagy veszélyt jelent manapság. Az ” okosok” még nem tudják megjósolni, hogy milyen negatív , káros hatásai lesznek majd… Elfogyasztjuk vagy védekezünk ellene? Az utóbbit javasolnám nektek! Járjuk kicsit körbe, mit is tudunk róla, íme.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 9424139556_ece8177190_z.jpg a fájlnév

Gmo kukorica tábla (Fotó: Flickr)

Kevesen nem hallottak soha a GMO-ról, de sokkal kevesebben vannak, akik tudják, mit jelent ez a három betűs kombináció – és milyen veszélyeket rejt. Jelentése Genetically Modified Organism, magyarul genetikailag módosított organizmus. A dolog lényege, hogy egy bizonyos élelmiszerbe, általában magokba vagy zöldségekbe mesterséges körülmények között beleépítettek egy olyan, általuk korábban nem hordozott DNS-t, amely ellenállóbbá tette őket a különböző rovarokkal és kártevőkkel szemben. Ezzel idáig nincs is különösebb gond, a világtörténelem folyamán számtalanszor kereszteztek fajokat a jobb termés és a magasabb tűrőképesség érdekében.

A genetikailag módosított növényekkel egyértelműen az volt a cél, hogy az egyébként permetezéskor rájuk juttatott növényvédő és rovarölő szereket ne kelljen külön, fáradságos munkával és fizetett munkásokkal a növényre juttatni, hanem már eleve tartalmazzák azt az anyagot, amely távol tartja a kártevőket. A probléma csak azzal van, hogy amíg egy permetezett alma esetében ezt a  „ mérget „ le lehet mosni, addig a genetikailag módosított növényekben benne van – mi pedig megesszük vele együtt. HIRDETÉS

A GMO növények termesztése az 1980-as években kezdődött az Egyesült Államokban. Az első gyártó, a Monsanto nevezetű cég a vietnami háború alatt olyan növényirtó szert fejlesztett ki, amellyel a katonák a dzsungel növényzetét tudták rekordsebesség alatt lekopaszítani. Az erősen mérgező vegyi anyag nemcsak a harcoló katonáknál, de még utódaiknál is sok esetben rákot és születési rendellenességet okozott. A cég a mai napig működik – az általa fejlesztett genetikailag módosított vetőmagok pedig az amerikai mezőgazdaság mellett az argentin, brazil és kanadai piacot is uralják. A GMO növényeket és vetőmagokat kifejleszteni óriási összegbe került, a tesztelésük azonban elmaradt, illetve nagyon rövid időre korlátozódott – így használható eredmények sem születtek. Az azóta eltelt majdnem 30 évben több független csoport is végzett hosszú kísérleteket a GMO növényekkel, az eredmény pedig minden esetben ugyanaz volt – a kísérleti patkányok pingpong labda méretű tumoroktól, tüdő, máj és vesekárosodástól szenvedtek.

Ma már azok a cégek, akik GMO növényeket és vetőmagot állítanak elő, illetve forgalmaznak, és nem szívesen adnak ki mintát kutatócsoportoknak, így nehezítve az újabb eredményeket és a széles körű kutatást. A legtöbb GMO-t tartalmazó élelmiszert fogyasztó azt sem tudja, hogy napi szinten eszik olyan élelmiszert, amelyet genetikailag módosítottak, és aminek a hatásairól nem nagyon vannak releváns kutatások. És hogy emellett még mi a baj a GMO növényekkel?

A GMO növények sejtjei akár ezerszer több mérget tartalmaznak, mint egy átlagos permetszer – el lehet képzelni, milyen hatással vannak ezek a fogyasztók egészsége mellett a talajra, a vízkészletre és az élővilágra. A nagy dózisú méreg miatt nem csak a kártevők pusztulnak el, hanem egyéb, kifejezetten hasznos rovarfajok populációja is erősen csökkenhet – ez a beindult láncreakció pedig beláthatatlan következményekkel jár. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az Egyesült Államokban például, ahol több évtizede termesztenek génmanipulált növényeket, megjelent egy újfajta szuperkártevő, amelyre már nem hat a GMO-ban lévő méreg. Így a termelők kénytelenek a gyártó újabb, erősebb mérgeit megvenni a kártevők távol tartása érdekében…

Hogyan lehet védekezni?

Kukorica, szója, repce: ez a három leginkább GMO-val szennyezett növény ma a világon. Sokan megkönnyebbülnek, mondván, én alig eszek kukoricát vagy szóját. Ezek a növények azonban elképesztő mennyiségben vannak jelen késztermékekben – előre panírozott húsok, húsipari termékek, felvágottak, csokoládék, édesipari termékek, porok, kész termékek, mesterséges élelmiszerek – csak egy pár példa arra, amiben szója, kukorica vagy repceszármazékot találunk. Sajnos el kell fogadnunk, hogy a GMO-s termékeket csak úgy lehet elkerülni, ha a lehető legkevesebb feldolgozáson átment élelmiszereket vásároljuk. De ez vajon megóv minket attól, hogy akaratunk ellenére méreggel etessenek minket?

Bár a GMO-t valószínűleg nem tudjuk teljesen kizárni a táplálkozásunkból, ha odafigyelünk arra, hogy mit veszünk, illetve ha hajlandóak vagyunk változtatni a vásárlási szokásainkon, jelentősen lecsökkenthetjük annak veszélyét.

Forrás: nosalty.hu

Tartalomjegyzék

Tetejére görgetés